Tehát maga az, hogy felszálljak, beszálljak, beüljek egy mozgó eszközbe régóta kerülöm, de csak rendkívüli helyzetben teszem meg. Ha meg kellene tennem, akkor kibúvót keresek alóla.
Te közlekedsz. Felszállsz mondjuk a trolira. Mialatt kapaszkodótól kapaszkodóig igyekszel egy helyet találni, ahol utazásod ideje alatt teret foglalsz. Kapaszkodsz, a járművel együtt ringatózol. Ha nincs hirtelen fékezés és elindulás, még élvezed is az utazást.
Én főleg amióta fájdalmaim vannak kerülöm például a trolit. Már eleve stresszelek attól hogy felszállás után a troli elindul, hiszen még el sem foglaltam a teret, ahol az utazás ideje alatt biztonsággal állhatok. Biztosan volt már olyan élményed, hogy centin múlott eléred a kapaszkodót, nyujtod a kezed felé ám a troli irányváltása miatt nem tudtál megkapaszkodni, ebben az esetben belehuppansz egy másik utas ölébe.
Tehát már eleve szorongva venném igénybe a közlekedési járművet. Tehát megkapaszkodtam, nekem ez a három pontos 45 fokban állok a menetiránynak és egyik kezem előre a másik kezem oldalra a hátam is stabilan nekifeszül egy pontnak és rögzítem magam.
Tehát totál lecövekelés van, ami izom munkával jár. Azok az izmok egyébként is fájnak, erre még rápakolom magamat. A csigolyáim a keresztcsontban fájnak, tehát nem tudok flexibilen ringatózni az utazás közben.
Gépkocsi: legutóbb taxit kellet igénybevennem, nem is egyszer hanem legalább azon a napon 6 alkalommal.
Már a beülés kínokkal jár, de használnom kellene a biztonsági övet. Ám nem tudom megtenni azt a mozdulatot ami a becsatoláskor kell. Begörcsöl a lapocka alatti izom. Így csak úgy teszek, mintha becsatoltam volna. Közben görcsben ülök, mert baj van a gyerekemmel és ideges feszültségben telik a rövid út. A gépkocsi hol gyorsul, kanyarodik, fékez. Én pedig igyekszem folyamatos görcsben álló testemen uralkodni. Megérkezés, ám a kiszállás a gépkocsiból külön mutatvány, nagyon nehéz. A vizsgálat megtörténik, hívok másik taxit a gyerekem miatt, mert le van gyengülve. A taxis megszólal -dehát az csak két utcányi távolság- mondom neki, hogy tudom, csak haladjunk.
Végülis fájdalom a gerincemben a keresztcsontban már úgyis mindegy, mire ráébredek, hogy nem is haza kellene menni, hanem a sürgősségire, épp renoválódtam kicsit. Beszedem a gyógyszereim és irány a következő taxival és a legyengült gyerekemmel a sürgősségi de a helytelen cím miatt még sétálni is kellett.
Gyalog: biztosan volt már veled, hogy mész mész a sima járdán elbámészkodsz és nem veszed észre a kis gödröt és érzed még azt a hirtelen talajvesztés érzést amikor behuppan a lépésed a mélyedésbe. Na szóval nekem minden lépés ilyen, ám a minap esett kicsit az eső és még csak el sem bambulásztam, egy nylon zacskóra sikerült lépnem ami továbbcsúszott a lábamal együtt (spárga) a jobb lábam térde pedig találkozott az aszfalttal a jobb kezem szerencsére a falnak tudott támaszkodni. Tehát ez a hirtelen esés olyan éles fájdalommal járt az izmaim a gerincem a térdem és mindenem annyira annyira fájdalomba került, hogy senkinek nem kívánom.
Tehát a hátam közepére sem kívánkozik a plusz fájdalmak okozása magamnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése