Türelmetlen vagyok

 Tegnap (csütörtök) legifjabb lányom hazaért a suliból. Melegítek neki levest és ezen közben azt mondja: Olyan jó lenne ha elmennénk vásárolni, sétálnánk egyet. Délben nem vettem be semelyik gyógyszeremet sem. Éreztem, hogy nem lesz jó sétálni, de félretettem ezt az érzést. Fáj minden lépés, fáj minden mozdulat, de mentem, sétáétam vele. Beszélgettünk merre is menjünk. Körútra a Sparba..

Mit szeretne venni? Imádja a darabolt paradicsom konzervet, megnéztük a maradék húsvéti csokinyuszikat. Meg még nem tudom miket szemléltünk meg. 
Nekem természetes dolog berögződött, ha már van valami a kosárba és megyek a kasszához, kezem ügyében van a pénztárcám vagy a bankkártyám. Mindegy hogy önkassza vagy nem önkassza. 20 éves hagynom kellene hogy önmaga intézze. Ám a leolvasott árucikkeket lerakja, közben kezeli a panelt. Ám a pénztárcáját még mindig nem készítette elő. Perszee türelmetlen vagyok hiszen fáj mindenem és már úgy megbántam a sétát. Nagyon megbántam. Megnyomom a készpénzes fizetés gombot és nyomom máris be az ezrest és az aprót csak már végezzünk. Ömlik a víz is már rólam, csak menjünk már!!!

Na kapom is a fejmosást, hogy ezt most miért kellett???!!!

Aztán bemegyünk a vegyesboltba (újabban vietnáminak mondom a kínait) zoknit szeretne én meg a zacskót a macskák ürülékének. 
Ott sem szoktam magam jól érzeni. Három magas lépcső, polcok között szűk a tér. Hátul vannak a zacskók a köztes folyosóban a zoknik. Igyekszem újra türelmes lenni. Egyre nehezebb. Ám végre hazaértünk és beveszem az esti gyógyszereimet és várom hogy hasson végre. 18 óra és elalszok. Persze hajnalban fájdalomra ébredek, de még nem mozdulok. Cicó is halkan szuszog a lábamnál. Ha megmozdulok akkor fáj. Ám meg kell mozdulnom, nincs mese wc-re kell már mennem. 

Letrox, cigim kávé. Macskáknak enni adni. Rágcsa és alutasakos. Vizes tálaikat ellenőrzöm. Feltöltöm. Hírolvasás. Most vettem be végül egy fájdalomcsillapítót Tramadoléspragiola van benne egyszer már próbáltam de akkor nem jött be csak az orrom zsibbadt el, de abban is van magnézium, hát most már mindegy. Nagyon félek, hogy bevásárlás közben kap el a hasmenés. Adig jó lesz amíg a piacon vásárolok, majd nagyon figyelek magamra. 
Nem lesz gond.