A minap a másik email fiókba landolt egy hosszú levél, tele linkekkel. Kértem az illetőt, hogy vegyen le a listájáról, nem kérek tőle levelet. Ő megírta, hogy levett, de a nevem miatt még visszakérdezett. Rokoni szál fűzött-e valakihez és hogy megnézte a fotóimat amik nagyon tetszettek neki.
Megnézte a múltambeli tevékenységemet amire büszke vagyok.
Egy pályázathoz leírtam a labirintusban való keringésem és hogy az orvosok már csak legyintenek rá. Fibromyalgia vagy bármi más betegség a 24 órás fájdalom a fokozott izzadás a folyamatos gázképződés. Ezek kizárnak minden emberi kapcsolatból. Ezen nem tudok változtatni. Viszont az orvos nem talált rá magyarázatot nem talált rá gyógymódot.
Az élet 2015-ben megdobott citrommal, hogyan fordítsam jobbá ezt? Mit kellene tennem, ha a betegség kapcsán depresszióval küzdök. Mérges vagyok és tehetetlen a fájdalom maga alá temet.
Komolyan aggdom, ha lerokkanok jobban és járókeret vagy kerekesszékbe kényszerülnék, a lakásból se tudnék kimozdulni. Lányomnak beszéltem erről, hogy nézelődni kell majd másik bérlemény után ahol a bejárat az utcaszintel egy síkban van. A lakás ajtajához vagy a lifthez nem egy sor lépcső vezet.
A fotózás volt a szenvedélyem és ennek lehetősége is beszűkűlt, hiszen sehova nem megyek azonkívűl, hogy a bevásárlást elintézem.
Itt még beszélek arról, hogy a fájdalom miatt nagyon nagyon ritkán utazok. Tömegközlekedés vagy autó. Tavaly október 20-án utaztam hosszan a 4-6-ossal. Sétálva jöttem vissza, de már majd a könnyeim potyogtak a fájdalomtól. Tudod van a felsőtested van a csípő van a lábad és ezek külön-külön fájnak minden mozdulat nyilallás. A Blahán lemegyek az aluljáróba, már csak egy lépcsőfok van hátra. Nyujtom le a lábam lépnék le és akkor fut át rajta a fájdalom. Ha nincs a fal aminek nekidőlök talán el is esek.
Na most ebbő a fájdalmas állapotból egy pozitív írást kellene írni ami másokat is inspirál.
Képtelen vagyok rá. Nem tudok pozitív lenni, hiszen mérges vagyok, hogy ilyen betegségem lett. Gyűlölök
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése