A karácsony: kulturális hagyomány

1964-ben születtem. Akkor a karácsony fenyőünnep volt. Fényképet egy óvodai mikulás napról találtam és nem nagyon emlékszem gyerekkori karácsonyi családi eseményre. Persze anyámtól kaptam réges-régi üveggömböket és felnőtt fejjel Budapesten járva vásároltam is az ilyenkor szokásos árusoktól pár hiringet harangot. Ám nem nagyon érdekelt az élő fa. Még lányaim kicsik voltak, vettük, kaptuk, loptuk az élő fenyőt. Kicsik voltak, és a házban a plafonban volt kampó, ahhoz rögzítettük, nehogy felboruljon. 
Aztán nagy könyörgésre, mert elegem volt a fenyőgyantából, vehettem műfenyőt. 
Anyám mesélte, hogy Sára néninek volt egy kicsi 30-50 cm-es műfája azt egyszer feldíszítette ám soha el nem pakolta. Egész évben ott állt a szekrény vagy asztalkán. Van ennek értelme? Van olyan aki kiteszi az ajtódíszt és az örökre ott marad? Leégett otthonok az adventi koszorútól. 
Tehát a kulturális hagyomány tiszteletben tartása. A szekrényből előkerült műfenyő feldíszítése. Égősor felrakása, hosszabbító előkerülése. Kb 2 nap aztán a hosszabító eltevése. Őszintén mondom, nagyon bántja a szememet a led fénysor. Nem ő tehet róla, nagyon zavar ha egy üzletbe bemegyek és a kifeszített égősor villog. Nem vagyok epilepsziás, de nagyon zavar, ilyenkor a földet nézem vagy legalább eltakarom a kezemmel a szemem. Rudolfnak feldíszített autók, fényvillamos. Egyes pontokon hatalmas fenyők biztonsági kötélzettel megerősítve és feldíszítve. Mégsincs a lelkemben ünnepi hangulat. bár ezt a betegségemnek tudhatom be. Kulturális örökséghez tartozó bejglit sem sütünk. Nem iszunk forralt bort. Csak ilyekor be kell indítani a másik hűtőt is, mert három napra kell bevásárolni. Kenyeret lefagyasztani. 
Nem veszünk egymásnak ajándékot, nem kell titkon csomagolni, dugdosni heteken át. Amikor a gyerekek kicsik voltak, meg kellett tenni, mert hát aztán az óvodában megkérdezték: Mit hozott a Jézuska? A Jézuska? Apa bevásárolt, majd Rozi néninél lettek eldugva. Mert hát milyen a gyerek? Minden zugot ismer a házban. Nem lehet eldugni. Persze kaptunk cipősdoboz ajándékot is. 
Visszatérve, apa bevásárol: Vett egyszer távirányítós piros autót és jót játszott vele a Dóra meg riadtan figyelte. Ó az az arcocska. Aztán be is fejeztem a mókázást, az elemeket kivettem a piros autóból és apának megtiltottam a játszást. Építőkockák, legó, kockakirakó, puzzle. 
Ma már nincs ilyen kötelezettség. 
Legszívesebben csak 1 almát vágnék annyi felé ahányan lennénk ha körbeülnénk az asztalt karácsony szentestéjén. Tündi is felhívott Norvégiából. Hát most nekik elég rosszul jött ki a karácsony, mert covidosak lettek. Be vannak oltva, így csak enyhe náthás tünetekkel átvészelték. Én akkoris izgultam értük, ne legyen bajuk. Maradjon mindenki egészséges, ahogy kívánjuk egymásnak. Boldog új évet kívánok mindenkinek!