Tegnap a Rákóczi téri piacon várakoztam és egy régen látott ismerőst látok jönni. Örültem, hogy jól van, hiszen tanárnő.
Úgy üdvözől- De jól néz ki! Mondom a lányomnak miután elment, hogy Ő most engem lekövérezett!?
Ahelyett, hogy azt mondta volna, Örülök hogy látom, túlélte a covid járványt. Bár a maszktól az arcom nem láthatta, hogy puffadt eltorzult vonásaim vannak. Mégis rosszul esett a "De jól néz ki" felkiáltás.
Hiszen nem vagyok jól, zihálva lélegzem pár lépés után, már csak lassan lépkedve tudok menni. Ráadásul itt a nagy meleg, igyekeznék a lakás felé, de nem bírok sietni.
A piacra korábban sem tudok menni, mert a tojásos néni 7-től (csütörtök, péntek, szombaton) van. De hát kell a heti 30 db tojás.
A Nagyfuvaros utcai hentes pedig fél 7-kor nyit. Össze kell hangolnom ezt a korai időt, hogy mégse ártson annyira a meleg.
Szerdán is az történt, hogy beborult az ég kicsit lengedezett a szellő. Gondoltam, hogy ha már összejöttek a csekkek, elmegyek a Dob utcai postára, mert a Keletinél a posta sem állt vissza 0-24-re. Elindultam, kellemesnek éreztem az időt. Na persze a felhők továbbálltak én meg igyekezve árnyékban maradni, de így is kifáradtam.
Mondja is a gyerekem- anyukám neked a földgolyón feljebb észak felé kellene költöznöd ahol minimum-maximum 8 C fok van.
Nem vágyom én sehova menni nyaralni.
Itt még írnék arról pl a hajmosás: Zuhanyzó van a lakásban. Hajmosáskor a zuhanytálca fölé hajolok, a zuhanyrózsából folyó vizet igyekszem kellemesre beállítani. A samponozás. Fel kell emelni a karomat és a sampont ugyebár mindenhová jól eloszlatni. Fájnak az izmaim de hát meg kell mosni a hajam. Szemembe folyik a sampont és becsukom a szemem. Ilyenkor már kezdek jobbra dölni. Tehát igyekszem lemosni a sampont. Érzem már hogy nem vagyok stabil minden jobbra húz. Megkapaszkodok a kézmosóba és igyekszem kinyitni a szemem, mert csak akkor tudom az egyensúlyom visszaállítani. Ezt sem tudják a gyerekeim.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése