A belső béke

 A belső béke megteremtése.
Miután reggel a fájdalmakra felébredve, teszek-veszek és már csak a sírás kerülget mert a gyógyszer nem hat (növelni kéne az adagot) lefekszem és csak bámulok bele a TV- adásba. Bár nem mindegy, hogy mit nézek. Lehetőleg természetfilm legyen, mert azok a filmek ahol háttérzenét adnak, na azokat nem bírom. Biztosan tudod melyik filmek azok, ha behunyt szemmel csak hallgatod....és rádöbbensz. A zene összekuszál mindent a fejedben. 
Tehát lefekszem, szemem is betakarom, hogy a fény se bántson. Hallgatom a narrátor halk hangját. Mondjuk a tintahalkról, vagy a tengeri csikóról. Elringat csendesen. Ám egyszercsak arra riadok, hogy a levegő nem akaródzik kimenni a nyílásomon (szájam) ez a fordított horkolás. Nagyon rossz így ébredni. De hát nappal van, csak ne szunyókáljak. Így megnézem, hogy mi a háztartásban a dolgom. Jaja tele van a mosogató, hát elmosogatok. Lányaim szeretnek főzőcskézni, de a mosogatás rám marad. Réges-régen ez a tevékenység egy kimenekülés volt. Családi konfliktus kezelés magamnak. 
Nem is tudom, hogyan kell ezt a belső békét megteremteni. Mondhatom én azt: zuuuuuuuummmmmm, amikor érzem, hogy görcs indulna el valamelyik izmomban, hát oda a varázs. 
Hiába kutatok a neten sehol nincs a bölcsek köve, hogyan lehetne a fájdalmat megszüntetni.