Öcsém mint nagyon távoli ismerős

 Miközben a hőségtől nyomorúlt testem izzadságban fürdik már kora reggel óta, gondoltam hogy visszaviszem a szatyornyi visszaváltós üveget.
Ballagok az Alsóerdősor utcán a Rákóczi út felé. Elhagy egy biciklis és gondoltam magamban, hogy az öcsém az. Haragszik rám csak nem tudom miért. Azonkívül hogy meglátom és ráköszönök Szia öcsém, ő meg vagy csak bólint és int a kezével de soha sem állt meg, hogy mint vérszerinti rokont üdvözöljön. Tehát ő már csak egy nagyon távoli ismerős. 
Beérek a boltba megyek a reponthoz és mivel két gép van picit kell csak várnom. 
Látom, hogy ő a belső gépnél pakolja be a cuccot. Üres lett a másik gép és készítem a mobilomon az appot, hogy a QR kódot beolvastassam. Hát rittig nem akar működni, erre öcsém a karomat megfogva a szkenner alá igazítja. Megköszöntem és mondtam, hogy eddig nem volt problémám a beolvasással. Én is bepakolom a cuccom, ellenőrzöm a bankszámlám, hogy megérkezett-e rá a cucc ellenértéke, aztán megyek az olajért. Ám Öcsém rám pillant és nagy léptekkel elhagyja a boltot. Pedig ha akarná, talán meg is beszélhetnénk hogy miért haragszik rám.