Mégsem olyan jó ötlet egyszerre 3 fájdalomcsillapítót bevenni!

 Történetesen nagyon fáj a derekam, a csigolyáim és mellette az izmok. Viszont hajt kéne mosnom, de a zuhanyzóban nehézkes. 

Beveszek 3 fájdalomcsillapítót, várok amíg hatni kezd, így le tudok hajolni és megmosni a hajam. Nem tudom, ki hogyan szokott otthon hajat mosni, én régen a fürdőkádba hajolva mostam meg, most pedig zuhazó van. A lényeg, hogy addig a derekam ne fájjon. 
Viszont el kellett mennem az orvoshoz és esett az eső. Cipót kellett felvennem, egyébként papucsban vagyok. Akármilyen hideg is volt az elmúlt hónapokban papucs van a lábamon. 

A kép a sarki izmokat nem jelzi de azok is fájnak. Tehát ciőt veszek, ami első ránézésre jó szokott lenni, kényelmes sportcipő. Tudom, hogy most több időt leszek cipőben orvoshoz megyek, ott várakozni is kell és visszafelé pedig be kell vásárolnom. Nem ülök tömegközlekedési eszközre. Sétálva, fotózva megyek a rendelő felé. Annyi de annyi a látnivaló! Ahogy gondoltam, várni kell a rendelőben, de nekem csak orvosi igazolás kell. De várni kell amíg kijön az asszisztens. 
Már érzem a 3 fájdalomcsillapító ellenére lüktet a lábam, megy rajta össze a cipő (vicces) már nincs is kedvem sétálni!!! Előveszek egy vonaljegyet, írány a metró és a Rákóczi téri Vásárcsarnokban gyorsan bevásárolok. Már iszonyúan dübörög bennem a fájdalom, de még felteszem a főznivalót a cipőket leveszem. Mezitláb próbálom a hideg padlón hűteni a talpam, a lábujjaim. Közben a fejem meg kábul a nyelvem a szavak formálása már nem igazán akar menni. Le kell feküdnöm, késő délutánra jövök csak rendbe. 
Semmi gyógyszerek fabatkát sem érnek, a fájdalom maradt.