Olvasom ebben a blogban milyen szorongásos felhalmozódások érnek gyerekként átvíve a felnőtt életbe. Elvált szülők gyermekeként, emlékszem anyám fakanállal hadonászó kezére.
Aludj vagy elverlek a fakanállal, emlékszem a sarokba állításra. Állj a sarokba mert rossz voltál. Anyám füzetbe írta rosszaságaimat, Apád megjön, megmutatom a füzetet majd akkor kikapsz.
Ugye milyen rossz emlékek ezek?! Amikor nekem lettek gyerekeim, nem vettem elő a fakanalat, nem állítottam őket a sarokba. Mindig megbeszéltük :kérlek ezt máskor ne tedd, veszélyes, vagy azt gondolom, nem volt helyes.
Egyszer Ócsán a mamánál laktunk, a másik telken egy romos ház volt. Anyám azzal ment el, figyelmeztetett, Oda nem szabad bemenni, de öcsém nem fogadott szót, és bemászott a vályogházban a résen keresztül. Helyes volt hogy beárultam? Mégis nekem esett rosszul az a pofon amit öcsém kapott.
Később ahogy cseperedtem, szerelmes lettem, el szerettem volna menni a moziba, de nem mondtam meg hogy a szerelmem is jön.
Ekkor került elő megint valami verőeszköz.
Valaki beárult anyámnak, hogy látott csókolózni, akkor is kikaptam.
A félelem a veréstől való félelem, miért bántott anyám? Miért viselkedett így? Ő megszökött otthonról 16 évesen mert az anyja mondott neki valamit.
Elment a Kistextbe szövőnőnek albérletbe másik munkatárssal, szerelmes lett apámba. Mégsem gondolkodott abban, hogy őt az anyja nem bánthatta a szerelme miatt.
Honnan vette anyám, hogy a gyerek fizikailag bántalmazva jó? Idős korára viszont ezt emlékezete kitörölte.
Majd jött a lelki bántalmazás a férjemtől, terhes lettem, nyitott gerinccel született, donga lába volt. Meghalt. sokáig nem tudtam elengedni. Nem akart több gyereket. 9 év házasság után váltunk el.
Majd jött a másik spermadonor, 5 gyerek, de késő volt valami baja volt a pasinak.
Gazdasági és verbális családon belüli erőszak. Nem mehetek dolgozni? Kiröhögött te nem kellesz a munkáltatónak 5 gyerekkel, Nem mehetsz tanulni! Ugyan már!
Gyerekeimmel megbeszéltem, ha valami gond van, egymás után két visszahívó sms és pattanok kerékpárra és már otthon is vagyok. Úgy is volt: matekórán nézem sms sms. Tanár úr mondja Ica menjen nyugodtan. Hazaérek, apjuk a számítógépnél nagyban veri a csapa az aktuális szörnyet. A kicsi a kanapén hányásban fetreng.
A kicsit tisztába teszem, lázmérés és minden ami ilyenkor kell. A kanapét is letakarítom.
Szóval az a 19 év is stresszben telt el. Olyan lelki nyomás terhelt. Mikor nem volt áram, nem volt gáz. Elvehetik a gyerekeimet. Mondja a gyámügyis.
Albérlet keresés...és már megint eltelt 10 év.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése